Kicsi és mérges, KAWASAKI ZZR 250 -

Ha párba kéne állítani valami modern géppel, kapásból mindenki a Ninja 250-et említené. Jól mondják, a két típus közeli rokon, de egy valamiben jobb az öreglegény: gyorsabb és erősebb modern unokaöccsénél. A negyven lóerő nem hangzik soknak, de higgyék el, ebben van annyi tartalék, hogy még utassal is megmozgatja a Kawasakit. A régi karburátoros kivitel jobban veszi a gázt, mint a mai injektoros. Nem csak a városi forgalomban, hanem akár egy kakucsi pályanapon is kitűnő szórakozást enged meg a DOHC vezérlésű ZZR.

248 köbcentis a gép, a furat löket aránya 64 x 41,2 mm. Az üzemanyag-keverék két darab Keihin CVKD 30 karburátoron keresztül érkezik a hengerekbe. A lóerőcsúcs 12500-nál jelenik meg, de ha a nyomatékra vadászunk, már 9000-nél rendelkezésünkre áll a 25 Nm.

Az erőt hatfokozatú váltón keresztül osztjuk be, a kapcsolási érzet remek, precíz a szerkezet. A 37 milliméter szárátmérőjű első villa gyári beállításban is harmonizál a blokk karakterével: nem túl feszes, de nem is támolyog, ügyesen belőtték a túrázás és a sportos hülyéskedés közé.

A 276-os tárcsához passzított négydugattyús első fék egész jól adagolható, a könnyű, 146 kilós motorral nem kell megküzdenie. A hátsó, 193-as tárcsa fölé sima egydugattyús nyereg került – nem az ereje a lényeg, hanem a funkciója. Precízen tudjuk vele stabilizálni a motort lassú manőverezés közben.

A hátsó futómű Uni-Trak, az előfeszítés öt fokozatban állítható, vagyis ha utassal indulunk túrázni, nem kell támolygástól tartanunk. A nyereg egyébként lazán engedi a kétszemélyes üzemmódot, ha nem is gold wingesen terpeszkedve, de elférünk. A hátsó idom mellé könnyedén szerelhetünk oldaldobozt is – ugyan megpakolva nem mi leszünk a szerpentin királyai, de a túrasport Kawasaki képes minket kivinni a világból.