Túraajánló

Két keréken a Dunakanyarba
A hétvége sokak számára egyet jelent a motorozással – a főváros vonzáskörzetében rengetegen a Dunakanyar északi oldala felé indulnak. Választásukat nem lehet bírálni, mert számos, valóban kellemes szakasz található arrafelé, igaz, az útminőség sok helyen kívánnivalót hagy maga után, bár ez a probléma nem helyi, hanem országos jellemző. Meg kell tanulnunk együtt élni vele.

Az M2 út felől remekül megközelíthető Börzsöny, de ha adhatunk egy tippet, kezdjük a túrát a Cserhát felől – meglepő így leírva, de a Vác fölötti Naszály földrajzilag még oda tartozik. A rendkívül egyedi panoráma miatt érdemes erre indulni, hiszen innen látni igazából a Dunakanyar végét, az utolsó ívet, majd az egyenest Pest felé. A szakasz rövid, de trükkös kis szerpentin vezet a város szívéből fölfele. Aki túraenduróval kirándul, a cementgyári szállítószalag mentén is visszamehet Vácra, másoknak ott a sejcei levezető, aminek a végén remek instapozitív fotópont a koponyás pestiskereszt.
Verőcén érdemes megfékezni, a cukrászdánál az Ybl szobor mellett széles lépcső vezet le a Dunára – az országban egyedülálló történelmi támfalrendszert tilos kihagyni. A falu végi, baptista templom melletti Útonálló burgerest és a Szabadég bisztrót is jó szívvel javasoljuk – előnyük, hogy motorral mindkettőnél könnyen parkolhatunk.

Kismaroson forduljunk északra a réteséről is híres Szokolya irányába – a jobb kézre eső Patak vendéglőt őszintén ajánljuk, bár szezonban érdemes előre foglalni! Felfele kellemesen kanyarog az út, amin keresztül elérhetjük Királyrétet. Az egykori udvari vadászterület ugyan a gyalogtúrázók kedvelt kiindulási pontja, de a motorosokat is széles mosollyal fogadják a büfében. A sisakot és kabátot hátrahagyva érdemes elsétálni a Bajdázó-tóig és az izgalmas kőbányáig!
Visszafele gurulva ajánlott Kóspallag felé kitenni az irányjelzőt: bár a keskeny aszfalt korrekt minőségű, nem csak a sárfelhordásokra kell vigyázni, hanem a kerékpárosokra és a szembejövőkre is. Az erdei szakasz bámulatos, de okosan: arrafele minden természetvédelmi terület.

Kóspallagot egy hosszú, jól belátható kanyar zárja, aminek aljában a kereszteződésnél választhatunk, hogy visszamegyünk-e a Dunához Kismaros és Nagymaros felé, vagy inkább Márianosztrára gurulunk. Lefele sokkal jobb az útburkolat, viszont a pálosok szerzetesek rendházából lett börtön miatt ez utóbbi talán izgalmasabb, igaz, az oda vezető út állapota helyenként az ország szégyene. Nem csak a büntetésvégrehajtási-intézet történelmi épülete izgalmas, hanem a falu fölött magasodó kálvária is – aki nem lusta, parkoljon le, és szánjon a sétára pár percet, a kilátás elsőrangú. 
Túraendurós barátainknak megemlíteném, hogy a régi köves boszobi utat is próbálják ki: autóval már járhatatlan, de motorral különleges élmény legurulni egészen Zebegényig – erdők, legelők és régi, elhagyott gyümölcsösök között vezet a legálisan járható ösvény.
Nosztra alatt haladva bátran álljunk meg a Mindszenty József bíboros hercegprímás által megszentelt Mária-kútnál egy kortyra. A víz friss, hűvös, a hely története pedig különösen izgalmas, hisz két alkalommal is dokumentált csoda történt a Malomvölgyi-forrásnál!
Szobról visszavisz Zebegénybe a kör – a főtér, a strand, a BBQ-s, a kis kávézók megállásra csábítják a motorost. Ez a Dunakanyarban nem véletlen, sőt, általános: ha kisüt a nap, a víz mentén, a hangulatos tereken, a kellemes teraszokon végig a „fajtánkkal” találkozhatunk. A nagymarosi főtér mindkét oldala kötelező megálló, nem csak a kis Piaggio Apéből mért fekete okán, hanem a szomszéd utcában levő Sakura cukrászda miatt is. Aki akar, innen átkompozhat a túloldalra, hogy a Börzsöny testvérét, a Pilist is felfedezze. a lehetőség adott!